A következő időszakban a magyar gazdaságnak, a gazdaság szereplőinek nehéz nemzetközi körülmények között kell teljesíteniük - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) hagyományos éves üzleti eseményén, a 23. Vállalkozók Napján.
Augusztusban a 1,639 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 19 millió euróval több az előző havinál. A folyó hiány egyébként épp júliusban ugrott még egy egy hatalmasat, hiszen akkor több mint duplája lett a júniusi 806 millió eurónak - derül ki Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból.
Az idén a korábban vártnál lényegesen erősebb lehet a magyar gazdaság növekedése, 2023-ban viszont ez jelentősen lelassulhat – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzéséből. A szervezet szakemberei magasabban tetőző és tartósan fennmaradó inflációra és jelentős folyó fizetési mérleg hiányra számítanak.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
Hosszú évek után először borulhat fel a magyar gazdaság külső egyensúlya. A nemzetközi hatások és a koronavírus válság hazai következményei mellett a gazdaságpolitika is aktívan tesz azért, hogy a romló tendencia erősödjön. Jövőre vaskos folyó fizetési mérleg hiány keletkezhet, de várhatóan már az idén sem látunk többletet. Visszatért az ikerdeficit Magyarországra, vagyis amikor a gazdaság külső egyensúlyromlásáért elsősorban az állami túlköltekezés felel.
A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg ezzel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent legfrissebb adatokból. Így az első három negyedévben az első negyedévi 312 millió euróval nagyságrendileg megegyező 366 millió euró szufficitet ért el a folyó mérleg.
A külföldi turisták elmaradása miatt a magyar szolgáltatásexport a GDP bő 3%-ával eshet idén, ami a vizsgált 52 közepes és nagyobb ország között a 9. legnagyobb romlás – derül ki az IMF blogjának friss bejegyzéséből.
Tavaly tovább csökkent a folyó fizetési mérleg többlete, ami jórészt annak tudható be, hogy a belső kereslet egyre erősebb - derült ki az MNB adataiból. A többlet a GDP 0,5%-át tette ki, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. A jegybank nem számít arra, hogy deficites lesz a folyó fizetési mérleg egyenlege.
Az elmúlt negyedévek kellemetlen meglepetése volt a külső egyensúly romlásának egyre erősödő intenzitása. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében már azzal számol, hogy jövőre szinte teljesen elfogy a folyó fizetési mérleg többlete. A jegybanki szakértők ugyanakkor optimisták: szerintük itt meg is áll a finanszírozási képesség romlása, és elfogadható szinten stabilizálódik.
Az utóbbi negyedévekben fokozatosan olvadt a magyar folyó fizetési mérleg többlete, aminek magas szintjére sokáig büszkék voltunk a válság után. A nemzetközi szakértők szerint ez a csökkenés a következő években is folytatódik majd, hamarosan teljesen eltűnhet a szufficit. Így nem véletlen, hogy az MNB és a kormány - felismerve a veszélyt - mindent meg akar tenni a többlet fenntartásáért. Ha ugyanis a piac elkezdi beárazni a fizetési mérleg hiányát vagy legalábbis alacsony szinten ragadását, az a forint egyik legfontosabb támaszát rúghatja ki.
A harmadik negyedévben 806 millió euró volt a magyar folyó fizetési mérleg többlete - közölte az MNB csütörtök reggel. A Reuters szerint ez elmarad az 1,175 milliárd eurós elemzői várakozástól, és az egy évvel korábbinál is alacsonyabb.
Bár a forint racionalitással szembe menő erősítését nem támogatja, a közgazdasági logika alapján erősebb forint lenne indokolt - írja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság véleményrovatában. Álláspontja szerint egyéni vagy csoportérdekből ezzel a logikával szembeszállni nem csak fölösleges, de káros is.
A font összeomlásának még nincs vége - ezzel a címmel adta ki friss ajánlását a befektetőknek a Societe Generale csapata és amellett érvelnek, hogy az elmúlt hetekben csak egy átmeneti megnyugvást láttunk, és a brit jegybank most csütörtöki kamatdöntő ülése további fontesést fog majd kiváltani. Több nagy londoni bankház is arra számít friss elemzéseiben, hogy a következő hetekben folytatódhat a font esése, így ezt érdemes azoknak a magyaroknak is mérlegelniük, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, fontban halmoztak fel megtakarítást, vagy rendszeresen utalnak a magyar családtagoknak, de eddig abban reménykedtek, hogy a font majd a Brexit-népszavazás után idővel talpra fog állni. A Brexit-népszavazás utáni napokban már összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek a font tartós gyengélkedése felé mutattak, és ez eddig helyt állónak is bizonyult:
Tavaly 25 százalékkal 3,035 milliárd euróra nőttek Romániában a közvetlen külföldi tőkeberuházások - közölte pénteken a román nemzeti bank.
Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló krízis globális válsággá szélesedett. A válság kitörését követően a válságkezelést támogató eszközök kialakítása mellett, a gazdasági szakemberek körében élénk vita zajlott a válságot követő kilábalási periódus várható alakjáról. A különböző szcenáriók alapján V, W, U, L alakú pályák egyaránt elképzelhetőek voltak. Az eltérő növekedési várakozások ellenére azonban abban konszenzus mutatkozott, hogy a helyreállítási periódusban a válsághoz vezető, a globális gazdaság sérülékenységét meghatározó folyamatokban korrekció szükséges. Makrogazdasági szempontból a túlzott mértékű eladósodás csökkentése és a globális egyensúlytalanságok kiigazítása kapott kiemelt figyelmet. Az ún. "deleveraging" kifejezés szinte minden nyelvben általánosan használt és azonos jelentéssel bíró fogalommá vált. De vajon hol áll a világ a globális válságot meghatározó folyamatok kezelésében? Megszűntek a korábban a világot válságba sodró jelenségek, vagy változatlanul akut kockázatot jelentenek? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója alábbi írásában a jegybank 2014. évi Növekedési Jelentésének megállapításait felhasználva ezekre kíván röviden választ adni.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
